Megint a drogok, mindig ez a fránya drog. Olyan mintha be lennék tépve, mindig ütemesen érkezik a lepisáltkukoricásfos érzés. Egyik percben épp azon gondolkodom hogyan tudnám meganálintrúdálni egy táblagéppel a buszsofőrt, hogy lépjen a gázra mert lekésem a csatlakozást, a másikban üveges tekintettel bámulok ki az ablakon és elsírom magam azon, hogy ezen tuti röhögne egyet. Szóval lényegében ez már múló állapot. Ráadásul ez a gecisok munka amit a nyakamba okádott az új év eléggé elvonja a figyelmem, ami meg tök jó. Csak ezek a reggelek/esték ööööcccsééém. Aki kitalálta ezt annak száradt volna ki a szeme... Végülis mindegyis. És aztán nem jöttél átgyúrtuk életté idő komámmal ez üldögélést(♪♫). /Tudom, hogy nem ez a helyes sorrend, nerinyáljálmá/.
Aztán van ugye a rohadt ideges leszek, mert tök különleges vagyok, meg okooos, meg izé, meg dolgok, és tudok pudingot csinálni babapiskótával megbolondítva, szóval főnyeremény vagyok. Én vagyok az ötös meg a lottó is. Szóval csak elvagyok, aztán hisztizek, aztán mérges vagyok, aztán megnyugszom, aztán elbambulok és kezdődik minden előröl. Hihetetlen mit ki nem vált egy nőből egy hímtaggal ellátott egyén. Na de persze én szopatom be magam szóval hájfájv magamnak.